Ento: A magyar nyelv indogermán és germán nyelv, nem fingár, vagy ahogy mondják finnugor, de stak fingugribugri,ám a magyar nyelv fingatva van, attól, hogy az újónemmagyar makogás nem a magyar nyelv, hanem egy olyan, ana sohase volt. Ennél a Lektionnál a marha univerzumát, rakumányját rakjuk ki, nézve a stumákat is, hogy a marha artái honnan is erednek és erre a nyelvtől definiálunk, nem azon kívülről.
Lektion73-A marha és aspektusjai;fazit és egyéb.
Hangok: marha,ló, teju, tejena, tejla, teju,tejka,tejak,bika, bölna,duros(túrós), stődör,őz, stikó, borjú,gida,gödölye,jogra,jogya(ökör,eykr),tinó(róna,rónta),gulya,árja,áraj,folygo, folyko, duti, dutija, dutá,bölgo, bölka, surmó, surma, surrmó, dúrongály.
A marha hangról volt már beszéd, itt strukúrálisan:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/07/15/lektion16-az_osmagyar_haduverfassung_a_struktura_es_a_lo_avagy_lova
Marha: A marha hang magyar, germán, germán marha, de ez nem a maroket. A marha és a maroket hangok a mar-mer-mor-mur stumától erednek, és itt a mar-ra rakód a k, itt germán k, ettől marokni, maroka, germán merk, ennek egy formája h-val a germán marha, ez ló is. Vagyis így a ló az marha, a marha az ló, hogy a ló a lova, a marha az mar-ha. A két hang rejmed egy struktúrára, hisz egymásnak anta(gegen) nem mondanak, regynek, racionálisan beszélnek.
Így logikusan, hisz a nyelv unbedingt, a lotyó is volna marha, és ló is, ahogy az autó is.
Teju és tejana(tehén): a fingristák iráni hangnak makogják, stakhogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, ergo az indogermán nem jevevényhang, ha germán is volna, és ez a hang, a két hang germán hang, magyar vagyis. A tej és a tejana nem az indogermán te partikeltől ered, hanem egy indogermán dhei stumától, rekkésje saugen és säugen, ez a germán tean verb és tāju. Itt indogermán-germán dh-t váltás van, stak a germánnál van, egyéb más indogermánnál nem, így logikus ranakeredva, hogy a tejena és a teju hangok germánok, ahogy az is, hogy magyarok, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, vagyis ab ovo a magyar nyelv részjei voltak.
Ena teju egy tejni verbtől ered így, ez a verb a magyarnál újra volna etablálni, úgy a teju és tejena hangot könnyen, reknán raknánk.
Tejni verb:
- Teju.
- Tejana: a tehén, ana partikelvel, vagyis ez olyan ahogy indogermán au-ue, va-ve, tejve, így tejes, tejt bír.
- Tejla: germán tila, böszma, tejelő böszma, csöcs, ahogy tejel.
- Tejul, tejulo.
Egyéb indogermán hangok átírva:
- Tejak, tejka: vagyis dajka, ahogy örmény dayeak. A dajka hangot szlávnak makogják, de inkább örmény volna. Magyar már stak a d-t váltástól nem volna, de bizonylosza, de sebaj, van tejakunk, tejkánk, hogy rakjuk a dajka hangot.
-Tejta, tejtá: árja dhītá. A magyarnál antonak bírongott a ta, a tá folyamatos régmúlt is, ahogy az indogermánnál is. A tejtát mondaná most az ember németül: gesogend.
Egyéb hangok is ki volnának rakni, magyar vagyis indogermán partikelekkel, ahogy tejed, tejedma, tejelma, tejulma...Habár ena teju az indogermán dhei stumától ered, de venni volna úgy, hogy az indogermán te stumál,attól, hogy ez a magyarnál te, rekkésje volna schmelzen, fliessen, ahogy erről már egy előbbi Lektionnál beszéd volt,
Ana tejana definíciója a nyelvtől: nyelvileg tej és ana, vagyis tejes, tejt bír. A nyelvtől struktúrálisan tejena van egy marha;marhát marokja, marja az ember, róbja, rabolja, vagyis raktán tejanát marok, mar, rób, rabol az ember. A tejena így egy olyan marha, ana tejet bír.
Bika: a bika hangról volt már beszéd, nem török eredetű hang, hanem szláv, orosz, a magyar búg-bőg hangoktól ered, stakhogy az orosz byčátь verbtől. A bika rokonja a búgály, bagoly, ahogy búgály a bögöly is, és a stuma a bú hang. A bika hang, ahogy látni van, más, ahogy a standard magyar indogermán és germán stuma, a búg, így inkább dúrgerném, vagy átírnám búga-ra vagy bőgő-re.
Bölna.
A bölna, bölény hangról is volt már beszéd, hogy ez a hang se török, hanem magyar, vagyis germán, az indogermán beu, vagyis bő-bö-bu stumától ered l-vel és ana partikelvel.
-Bölna, bulna.
-Bulma, bölma.
-Bula, böla, bölák, bulák.
-Böja, buja,böly, buly, bölyög, bölyöng, nem boly.
-Bulad, bölad(stánku is, dohonga).
-Buldár, böldár, a bátor laguján.
-Bölögni, bulogni, bölöget, bulogat, böly, bölyög, bölyöng, nem boly, bölögja, bulogja.
-Böledáj, buledja, bölotja(Kühnheit).
Erre:
-Bösza(talán inkább a-val kellene mondani, nem hogy bősz, hanem bösza)
-Böszka, böszto.
Ha a bika hangot dúrgertük vagy átírtuk búga-ra vagy bőgő-re, standard hangnak losztuk a bölna hangot, úgy egyéb más alternatívák is vannak:
- Túrós, duros: már írva volt, hogy a túra hang se török, hanem indogermán, stak bizonylosza, hogy most a dúr túr formájától ered-e vagy a du-duad, duzzad hangoktól, indogermán teue stumától, ettől a domb is. Ha ettől a stumától ered úgy a túró az árja túrá, ennek rokonja a latin taurus hang is,vagyis ugyanaz a perspektíva, ahogy a bölna-nál, ez is duad, duzzad. De a du stuma egyéb más formájitól is kirakni volna hang, vagy ha már bölna úgy dulna.
-Stődör(csődör): már írva volt, hogy a stődör hang se török, hanem germán eredetű hang, a germán stoedor, a stehen-től, a német Stute hímnemű formája. Ha a marha az ló, erről már írva volt, hogy a ló az lova, lopják, a marhát marják, marokják, így a ló és a marha egy, úgy a stődör hang is raktaga hang volna a bika laguján. A német Stier hang is a stehentől ered, ahogy a stoedor is, de stehen hangunk nem van, így stak stődör maradna.
-Ochse, ahogy őz?: a német Ochse hang egy indogermán uegh stumától ered, ez valahogy rakantának innen van az indogermán aue, uea stumákkal, vagyis a víz-vel és a vér-vel, attól, hogy ezek is ettől erednek. Az Ochse nem ökör vagyis jogár, jogya, de erről már volt beszéd, attól se hogy a jogya, jogár tinó volna, vagyis herélt, az Ochse az gecizik. Magyarnál nem igen van hang ettől, hacsak nem az őz. Az őz hang etimológiáját nem ismerjük, de talán jenne az Ochse-tól is, attól, hogy az ír oss, az őz, az oss-tól az Ossian ered. Ha az őz hang így az Ochse-tól eredne, ahogy ha az őz istállónak innen van, úgy az őz hímje volna stődör is, stakhogy az őz már hím volna.
Stikó, borjú: a magyar csi vagy sti stumáról, ahogy a bor-ról is volt már beszéd:
https://magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/2023/09/14/lektion47_a_ger_bor_es_ak_stumakrol
Az indogermán sti stumától ered a stikó hang, ahogy ettől a stak(csak),stákány(csákány), csihály és egyéb hangok is, ahogy a bor indogermán stumától a borjú, úgyhogy ez se török eredetű hang, hanem magyar, indogermán és germán. A stikó és a borjú egymás szinonimái, attól, hogy a sti és a bor stuma egyet rekknek, így a stikó és a borjú azok Spiesserek, így a harvas(szarvas), ahogy a tejena, a marha kölyke is, egal, hogy most erre vagy arra mondjuk, stak a lónál volna problémás a stikó hang, attól, hogy hervja(szarvja) nem van, nem bírja azt, de a ló az egy marha, így ha a marhának stikóa és borja van, úgy a lónak is.
Gida, gödölye: az őz kölyke is volna, de ezt a hangot inkább dúrgerni kellene, attól, hogy zavaró, ha van stikó és van borjú. A gida és gödölye magyar hangok volnának, germánok, az indogermán ghaido stumától, ettől a germán gaiti-gaidi, gaida hangok, ahogy l-vel kittila, a német Geiss rokonja. Az indogermán ghaido hang etimológiáját továbbá nem ismerjük, hogy most ettől vagy attól a stumától eredne, stakhogy a borjút és a stikót igen, és ezek egymás szinonímái. A struktúrát így zavarja a gida és gödölye hang, hastak a gida hangot nem írjuk át a német Geiss-ra,a kecske laguján.
Ökör vagyis jogár és jogya: erről a hangról is volt már beszéd, hogy nem török hang, hanem germán, de nem biztos, hogy magyar, attól, hogy az ökör skandinávos forma, a skandináv eykr. A skandináv eykr hang az iga vagy magyarosabban a jog hangtól ered, indogermán ieg-től, vagyis az ökör az jogár, jogya, attól, hogy jogba, jogra, igára fogják, de hogy igára fogják, arra előbb heréltnek, vagyis tinónak kell előbb vesznije, úgy az ökör hangnak dolga nem van az Ochse hangval - ahogy írtem, stak talán az őznek-, attól, hogy a jogyár tinó volt, az Ochse gecizik. A ló az ugye marha,a marha az ló, ígyhát ha jogra fognak egy lovat, úgy az is jogár, jogya, vagyis ökör. Művileg szelentni bullshit, habár tenni volna, ahogy ott van a germán runó hang is, az indogermán reu, vagyis ró stumától, ez volna a róna, de mondani volna rónta is. Ha gidák(kecskék) vonnak, cipelnek, cibálnak(ahogy Thornál), úgy azok is jogya-k vagy jogyárok, ökrök.
Tinó: erről a hangról is volt már beszéd, hogy nem török, de úgy boljad, hogy nem is magyar, vagy balti vagy szláv hang volna. A tinó az azt rekkja, hogy herélt, egy bizonylosza indogermán tem-tend stumától ered, ahogy tĭnō, orosz tьnu. A tinó laguján biztos volna alternatíva, kellene is, attól, hogy a tinó hangot se rakjuk úgy, ettől is vélik töröknek! Az alternatíva bizonylosza, talán harta, hárta, harna, hárna, attól, hogy a here az hártya volna, az indogermán sker stumától, magyar har-hár, avagy a fenti róna, rónta.
Gulya: a hangot dúrgerni kellene.
A hangot ismerloszának mondják, de igenstak egy indogermán eredetű jevevényhangról volna itt a beszéd, az indogermán gou hangtól eredne, ez a német Kuh. Az indogermán gou hangot továbbá sumér jevevényhangnak mondják, a sumér gu-nak, de ez bizonylosza. A gulya ígyhát Kuh-tól áll, mondjuk egy litván verbtől ered, ahogy guju,ez treiben is, és ettől a gauja, a litván Herde, rokonja volna a germán kudja, ez is Herde, igenstak a Kuh hangtól. Ha a gulya így az indogermán vagy sumér gu, gou-tól eredne, úgy nem studa, hogy a hang ismerlosza, attól, hogy nem rakjuk, a magyar nyelv germán nyelv, így Kuh volna, de Kuh nem van, sőt indogermán gu-nk se van.
Az eredő, áradó sokaság, Menge perspektívái: du-duad stuma, bö-böl stuma, foly, indogermán pel stuma, ahogy az er-ár indogermán stuma.
Árja, folygo, folyko, duti, dutija, dutá,bölgo, bölka, surmó, surma, surrmó, dúrongály.
-Indogermán pel stumától, a folytól és féltől: ettől ered a német viel és Volk, így volna folygo, folyko, ahogy repül, és Vogel is folyog és folyak.
- Indogermán er-ár stumától árja, nem raj: a raj hangot szlávnak makogják, a szláv roj-nak, de magyarul a raj a ra, indogermán ar-ra-re stumától volna(rajt), a roj az indogermán reu, vagyis ró stumától(rojt). Az áraj így az indogermán er-ár stumától volna, ja kausatív-presenzvel, er-es formája erej, ahogy erejda, az ősmagyar patak, ahogy az erejt. De ketté is volna bontani, rakni a hang:
- Árja: ja indogermán possesív, egy volna a kausatív-presenzvel, de naknamai és substantívi.
- Áraj:kausatív-presenz ja-val, ez volna így a Menge, ahogy a folygo, folyak.
Onto: az árja etimológiája.
Az árja etimológiája bizonylosza, stak az iráni nyelveknél ismert, európaiaknál nem. Sok etimológiát rejtek már nekje, ahogy az arat-tól is eredni tették, indogermán ar stumától, ez igenstak egy volna az indogermán ar-ra-re stumával. Itt stak az a probléma, hogy nem ismerünk árja eredetű arat hangot, talán nem is van az árjánál az arat, ernten hang. A másik probléma az árja etimológiájánál, hogy az árja nyelvnél az l igenstak r-vé vál, így a stuma al is volna, a magyar al, vagyis túl, ettől az aljan, Alien hang is. Az árja ā́rya, ez az árja, totál olyan, ahogy az al-tól,az aljan, alja, az árja āryaka, a fremd. Stakhogy ott van az ár hangtól, a magyar ár hangtól, de a magyar germán, attól, hogy a magyar nyelv germán nyelv, az árja āraya verb is, ez a kausatív-presenz ja-s. A hang így vagy úgy ár, nem ar, de hogy az árjánál az r eredeti vagy nem, azt nehéz mondani. Igenstak sok hangnál vál az árja nyelvnél az l r-vé, de nem az összesnél, stakhát a nehéz így az árjának szelenteni, szétválasztani a hangokat, ahogy: ā́rya, āryaka, a fremd,āraya verb. Nakta, még nehezebb, ha az aklo, korcs formáját is idetesszük, a gót éla-t, árja árát, ettől az ár is, az Ahle! Na egal! A magyarnak van alja és árja és áraj, ennyit erről, így a magyarnak az árja az ár-tól ered, ha a németnek az Ehre-től! Az Ehre totál nem volna,attól hogy indogermán ais-tól mondják, de az etimológia bizonylosza, a gót aistan és egy görög hangval rakják össze, így nyitott a rekkelés, a kérdés, hogy most az Ehre etimológiája hogyan is van. A magyar itt mondjuk az er-ár stuma sklavenaufstandi formáját, a késeit, hallja, az ér-t.
Példamondat: aljan árja áraj. Ez volna annyi hogy a túlonnani áradás áraj. A fenti árja hangokkal:āriyan ā́rya āraya. Talán ez volt is egy árja mondás, stak előbb volt az árja és áraj , erre az aljan, így az l totál váltana r-re, hogy jobbvá váljon a hang, ahogy mondja az ember.
Indogermán teue, du, duad, duzzad, dumb stumától: ettől a stumától ered a germán teuton is, vagyis dutá, dután. A hangot tá-val mondják, ígyhát múltidei folyamatos, ahogy duta, stak a duadás, duzzadás megy tovább, de ennyi erővel presenz ti is rakta volna, vagyis duti. Ha a dumb-tól, duad-tól, duzzadtól, dum-tól, nem töm, a stumát stupjuk, úgy du stupad le, ezt tovább rakjuk a ti-to-ta-tá partikelekkel: duti, duto, duta, dutá.
Indogermán bheu, vagyis bö, ahogy bő és bu stumától: ettől a stumától nem igen van hang, stak marginálisan, ennél és a másik nyelvnél. Nekem a bölög hangtól, ahogy Balg is, belgen, zornen-től rakta hang volna a bölgo,bölko ha már folygo van.
Egyéb hangok: a germán stimó, vagyis csomó, stomó hangot is mondják dumulynak, tömegnek, ahogy a dúr stumától, a drängen-től a dúrongályt. A sur-surr hangmímelő hangoktól ered a német Schwarm, ez a surrmó, surmó, surma, ez surrog , surran. A csorda hangot szlávnak mondják,a német Herde rokonja volna, így magyarul herda volna, stakhát ez a hang izolált, nem rakni, hogy most ez vagy az a stumája. Igenstak sok indogermán izolált hang, ker-vel pár stumától eredne, ahogy her, hereg, herken, nem horkan, vagy a sker-ker indogermán stumák, magyarul har-hár, ahogy a hor-húr, indogermán sker, ker, ezek a releváns stumák. Hogy a Herde honnan ered, azt nem rakjuk.
Anto
A marha rakumányját kiraktuk és a nyelvtől definiáltunk, és definiálunk tovább is. A marha így a mar indogermán stumától ered, marjuk, marokjuk, ahogy a lovat lovatjuk, így marha és ló egy, attól, hogy marha germánul ló is, de a ló és marha perspektívája egy. A lotyó egy ló is, lovatjuk(lotyónak volna ilyen perspektívájai is), de marha is. A teju és tejena nem iráni hangok, hanem germánok, így magyarok, d-t váltás az germán. A tejena raktán marha, marokjuk róbjuk, raboljuk, lovatjuk, így tejena a lotyó is, ha marjuk, marokjuk, és tejel is, ha bírdás vagy már kibírongtaja a bért, így az ana partikel is volna tejena(tehén), a nő. De hogyan van, ha nem marjuk, marokjuk, ahogy mondjuk az orosz öreszor az ukrán szukát? Úgy is tejena, attól, hogy a marhát róbjuk, raboljuk? A bika hangról is beszéd volt, hogy ez nem török, hanem szláv eredetű hang, a búg stumától, de inkább dúrgerjük, vagy búga, búgó vagy bölna maradjon, a bölény, ahogy ez se török hang. Stakhogy az amerikai bölna, ana eredően él, nem volt marokva, marva, így nem volna marha, így nem részja a bölna a marha Oberbegriffnek. De itt a probléma, hogy Begriff! A nyelv, ahogy már íva volt, unbedingt, nem begreifflich, így a későbbi, a nyelv utáni systema, a nyelvtől függlosza, mondjuk az arisztotelészi osztályozás, másul a nyelvtől, attól, hogy a nyelv nem úgy osztályoz. Van az evolúciós nézet, vagy arisztotelészi, és van a nyelvi, ahol átmenetek vannak és antropomorf, ahogy perspektivikus. A bika alternatívájairól is beszéltünk, ahogy: bölna búga, búgó, duros, stődör. A stődör(csődör) hang se török, hanem germán, vagyis magyar, de beszéd volt róla, hogy a marha az ló, a ló az marha, így a stődör az Stier is volna. A stődör alternítívája a hágó, hágista, ahogy Hengst, a hág-tól, vagy szek, szekken-től, indogermán sek és kak stumától. Beszéltünk a stikó és a borjú hangokról is, hogy ezek szinonímák, a sti indogermán stumától, és a bor indogermán stumától erednek, annyit tesznek, hogy Spiesser, így ha a marha ló, úgy a marhának,a tejanának stikója van, a lónak borjúja és vissza. Ahogy továbbá írtunk a gida és gödölye hangokról is, hogy indogermán ghaidos-tól erednek, g-s forma van germánnál is, így germán is volna, attól, hogy a gh nem tolódik al annyira, stakhogy az etimológiája bizonylosza, ahogy zavaró is a hang. Ha a gidánál voltunk, úgy beszéltünk továbbá az őz hangról is, hogy a magyar őznek az etimológiája bizonylosza, de talán azt rekkné, hogy a geciző, indogermán uegh stumától, ahogy az ír oss, vagyis Ochse. Írtunk a jogya, jogyár hangokról is, vagyis az ökörről, és azt, hogy nem török hang, hanem germán, dolga nem van az Ochse hangval, attól, hogy az ökör róna, rónta vagyis tinó, az Ochse gecizik. Ha a ló marha, a marha ló, úgy ha jogra, igára van fogva, úgy a ló is ökör vagyis jogja, jogra, stakhogy az ökör, a jogja a tinótól vál, úgy herélt, így róna, rónta volna egy jogra-ló. Ha itt voltunk, írtunk a tinó hangról is, ahogy azt is, hogy ez se török, hanem balti vagy szláv, a magyarnál, ahogy a germánnál se van ott a tem-tend indogermán stuma.
Az egész után írtunk a magyar gulya hangról is, hogy igenstak az indogermán és sumér gou, gu hangoktól ered, vagyis a német Kuh-tól, rokonja volna a germán kudja. Erre volnának alternatívák:Árja, folygo, folyko, duti, dutija, dutá,bölgo, bölka, surmó, surma, surrmó, dúrongály. Antoul beszéltünk, regytünk az árja árja etimológiájáról is.
Látni van, hogy a ló-marha, attól, hogy a ló és a marha egy hangjai és namájai nagyobbrészt magyarok, vagyis germánok, stak egy kis részjei van itt a namáknak, anak bizonyloszák, ilyenek a kanca, üsző, ünő. A kanca hangot bizonyloszának mondem, de a szláv konj-tól teszik eredni, rakta hang volna így hágka is, hágca laguján. Az üsző hangot a wid-wit, vagyis űzni hangtól is teszik eredni, ahogy fingár asz-tól is, ez volna anya, de ez biztos hogy nem, attól, hogy a magyar nyelv indogermán és germán nyelv, a fingár etimológia bullshit. Az ünő hangot is bizonyloszának mondem, attól, hogy töröknek mondják, de látni volt a fentieknél, hogy az összes török etimológia falsch, a töröknek makogott hangok nem törökök.
